A szülővárosomban dolgoztam a Borsod Volán személyszállítási részlegnél 2007-ben.Autóbuszokat kellett mosni,ez volt a dolgom.Arra azonban felfigyeltem,hogy a volt kollégáim közül sokan mennek vért adni.Aztán megkérdeztem,hogyan műlödik ez az egész.Mire ők is elkezdtek bátorítani,hogy igenis menjek nyugodtan,mert a vér semmivel sem pótolható.Sosem csináltam még ilyesmit.,de gondoltam magamban...

Először a munkahelyemen, 1993-ban adtam vért. Kissé rosszul is lettem, sokáig nem volt kedvem megismételni. A munkahelyemen sok évig nem is szerveztek, a rossz élmények miatt más helyszínre pedig nem mentem el. Azután 2004-ben megszületett - igencsak korán, a 26. terhességi héten - kislányom. Neki a kórházban eltöltött hetek alatt - vérszegénysége okán - több alkalommal is vérre volt szüks...

A másik oldalról megközelítve: 8 évvel ezelőtt szülés közben nagyon sok vért vesztettem..ha akkor nem kapok 2 zacskó vért,akkor most valószínűleg nem írhatok itt nektek.../utána még hónapokig gyógyszeres kezelés alatt álltam/ szerencsém volt,hogy éppen volt a vércsoportomnak megfelelő vér.. Örök hálám minden kedves véradónak,minden tiszteletem és köszönetem az övéké,hisz nekik köszönhetően...