Édesanyám életmentő műtétjéhez volt szükség vérre. Akkor adtam életemben először vért. A sikeres műtét után ígéretet tettem neki, hogy nem csak én leszek rendszeres véradó, hanem középiskolai tanárként minden évben szervezek véradást. Büszkén mondhatom, hogy sok tanítványom általam ismerte meg a véradás fontosságát és vált rendszeres véradóvá. Sajnos Édesanyám nem győzött a betegséggel szem...

A szülővárosomban dolgoztam a Borsod Volán személyszállítási részlegnél 2007-ben.Autóbuszokat kellett mosni,ez volt a dolgom.Arra azonban felfigyeltem,hogy a volt kollégáim közül sokan mennek vért adni.Aztán megkérdeztem,hogyan műlödik ez az egész.Mire ők is elkezdtek bátorítani,hogy igenis menjek nyugodtan,mert a vér semmivel sem pótolható.Sosem csináltam még ilyesmit.,de gondoltam magamban...

Gimnazistaként adtam először vért. Angoltanárom volt a véradás szervezője, s gyenge tanulóként igencsak motiváló volt a beígért ötös. Eléggé féltem a tűszúrástól, sőt, a vér látványától is, de nem volt vészes. Utána nagyon büszke voltam, hogy végre valami "felnőtteset tettem, jó étzés volt, hogy ismeretlenül is segíthettem másoknak. Pár éve, egy trombózis után sajnos már ilyen közvetlen mód...