Még Az ősidőkben, '85-ben a határőrségnél kezdtem el vért adni, akkor még a plusz szabiért. Azóta viszont valahogy az életem része lett. Örülök, hogy segíthetek, és annak, hogy az egészségem engedi, hogy véradó lehessek. Az eltelt idő alatt 93 szor adtam vért, így 51 évesen remélem, hogy még sok emberen segíthetek, és egészséges maradok.

Minden véradás élmény,mert tudom,hogy embertársaimon segítek. De talán azt említeném meg,amikor magammal vittem a nővéremet.Véradó családba születtünk bele,szüleink nagy véradók voltak.Nekem nem volt kérdés,hogy elinduljak ezen az úton.Fiatalon kezdtem bele.Nővérem évekig csak említette, hogy el kéne menni,de valahogy nem tudott nekiindulni.Aztán egyszer(az Ő kérésére)„karon fogtam” és elm...

Úgy 2000 környékén volt az első véradásom és akkor nagyon büszke voltam magamra,hogy valakin segíthettem ezzel a véradással. Azóta csak azt bánom,hogy miért nem előbb keztem el,azért így sem rossz az arány,bár még csak 51.-szer sikerült véradáson résztvennem sikeresen. S remélem,hogy még sokszór tudok másokon segíteni.